Magyar nagyfejedelem

A magyarok nagyfejedelme
Utolsó István nagyfejedelem 997. – 1000. december 25.
Adatok
Ország	Magyar Fejedelemség
Első	Álmos (?–895)
Utolsó	István nagyfejedelem (997–1000)
Uralkodóház	Árpád-ház
Egyéb címek	A magyar törzsek választott vezére
Regnálás kezdete	9. század közepe
Regnálás vége	A királyság megalapítása (1000. december 25.)
Előd	A magyar törzsek szakrális vezére
Utód	Király
A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok nagyfejedelme témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A mindenkori magyar nagyfejedelem a X. századi magyar törzsszövetség vezetőjének hivatalos neve volt.^[1] Először Álmos vezér viselte ezt a címet.

A nagyfejedelem valószínűleg a hét magyar törzsből álló szövetség és a magyarsághoz 830 előtt csatlakozott három kavar törzs (disszidens kazár törzs) vezetői választották meg. Az első nagyfejedelmet, Álmost, Árpád apját valószínűleg a kazárok kagánja nevezte ki. A történészek nem bizonyították, hogy a nagyfejedelem volt-e a szövetség szellemi vezetője (kende) vagy a magyar törzsek katonai parancsnoka (gyula).

Amikor a magyarokat kiszorították Etelközből és a Kárpát-medencébe vándoroltak át(Honfoglalás), a nagyfejedelem hatalma csökkenni kezdett. Géza idejében Erdélyt egy (fél)független vezető uralta. Istvánnak nemcsak Erdélyt kellett meghódítania, hanem Ajtony területeit is.

A cím Vajk (uralkodói nevén I. István) királlyá koronázásakor megszűnt 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén. 

1. ↑ VII. Konstantin a De Administrando Imperio című könyvében megas Turkias arkhon néven említette Árpádot, míg a querfurti Bruno a Sancti Adalberti Pragensis episcopi et martyris vita altera című művében Ungarorum senior magnusként említette Gézát.